Az ima félelmetesnek tűnhet, ha nem bízunk abban, hogy Isten valóban meghallgatja imáinkat és válaszol rájuk. Lehet, hogy az imát inkább kötelességnek tekintjük, mint lehetőségnek – és végül nem imádkozunk sokat, majd bűntudatot érzünk. Ha azonban megtanulunk magabiztosan imádkozni, akkor élvezhetjük az imádkozás folyamatát, mert arra ébredünk, hogy Isten ott van velünk.
Mit jelent valójában magabiztosan imádkozni?
Magabiztosan imádkozni azt jelenti, hogy bízunk abban, hogy Isten találkozik velünk az imában, mert törődik velünk. Az 1 János 5:14-15 biztosít minket arról, hogy bizalommal imádkozhatunk szerető Istenünkhöz: „Az a bizalom, amellyel iránta vagyunk, azt jelenti, hogy bármit kérünk is akarata szerint, meghallgatja. Ha pedig tudjuk, hogy bármit kérünk, meghallgat bennünket, tudjuk azt is, hogy amit kértünk, azt már meg is kaptuk.” Azért lehet bizalommal imádkozni, mert Isten szeretettel hallgat meg minket, és az ő akarata szerint válaszol nekünk, ami az ő nagy bölcsességét és hatalmát tükrözi.
Csak annyit kell tennünk, hogy megjelenünk, megteszünk mindent, hogy kommunikáljunk Istennel, és aztán bízunk Istenben, hogy a legjobb módon és a legjobb időben válaszol. Minél többet szenteljük magunkat az imádságnak, annál jobban ki tudjuk alakítani az ehhez szükséges bizalmat.
Íme 5 módszer, amivel megtanulhatunk bizalommal imádkozni:
1. Tisztelettel és alázattal közeledj Istenhez. Ha bármilyen bűn az életünkben eltávolított minket Istentől, lehet, hogy nincs elég bizalmunk az imádkozáshoz. A János 9:31 feltárja: „Tudjuk, hogy az Isten nem hallgat meg bűnösöket; de ha valaki istenfélő, és az ő akaratát cselekszi, azt meghallgatja.” Tisztelettel és alázattal kell közelednünk félelmetes Istenünkhöz, megvallva bűneinket és elfogadva Isten segítségét és megbocsátását, hogy tiszta elmével és nyitott szívvel léphessünk szent jelenlétébe. Meggyónhatunk közvetlenül Istennek: „Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba.” (1János 1:9). Meggyónhatunk Krisztusban élő testvéreinknek is: „Valljátok meg tehát egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Igen hathatós az igaz ember buzgó könyörgése.” (Jakab 5:16). Ha már megbirkóztunk a megvallandó bűneinkkel, bátran fordulhatunk Istenhez imáinkkal. „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat.” – biztosít bennünket az 1János 3:21.
2. Engedd el a formulákat. Nem kell aggódnunk amiatt, hogy bármilyen formulát kövessünk, amikor imádkozunk. Isten akkor is elfogadja imáinkat, ha nem használunk hivatalos nyelvezetet, amikor beszélünk, vagy ha nem ülünk mozdulatlanul, csukott szemmel. Isten akkor is meghallgat és válaszol, ha gondolataink rendezetlenek vagy érzelmeink nyersek. Isten ott találkozik velünk, ahol vagyunk, amikor egyszerűen csak természetesen imádkozunk, és az Ő Lelke segít kifejezni azt, amire igazán vágyunk. Ahogy a Róma 8:26 biztosít bennünket: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek, mert még azt sem tudjuk, hogyan kell helyesen imádkoznunk. A Lélek azonban maga jár közben értünk, szavakba nem önthető sóhajtozásokkal”. Nincs szükségünk formulaszerű imamódszerekre; minden, amire szükségünk van, az az őszinte vágy, hogy Istennel kommunikáljunk.
3. Próbálj ki kreatív lehetőségeket. Nyugodtan kipróbálhatjuk az imádkozást új módokon, amelyek felrázzák ima rutinjainkat. Az imáink kifejezésének kreatív lehetőségei korlátlanok, ide tartozik az írás, a rajzolás, az éneklés és a tánc. Bárhol és bármikor imádkozhatunk csendben, például vezetés, séta vagy főzés közben. A legfontosabb, hogy olyan módon imádkozzunk, ami valóban lelkesíti az Istennel való kommunikációnkat. Minden alkalommal, amikor imádkozunk, lehetőségünk van arra, hogy csodálatos találkozást élvezzünk Istennel. Ha izgatottá válunk, hogy milyen félelmetes élményben lehet részünk Istennel, az motiválhat minket az imádkozásra. Minden alkalommal, amikor ima közben Isten csodája bátorít bennünket, egyre magabiztosabbá válhatunk az Istennel való kommunikációban.
4. Hallgassunk is, ne csak beszéljünk. Az imádságnak kétoldalú beszélgetésnek kell lennie köztünk és Isten között. Tehát miután beszélünk Istennel, meg kell hallgatnunk, hogy mit akarhat Isten mondani nekünk. Isten ezt ígéri a Jeremiás 33:3-ban: „Kiálts hozzám, és válaszolok, hatalmas és megfoghatatlan dolgokat jelentek ki neked, amelyekről nem tudhatsz!”. Ha elcsendesítjük elménket, és arra összpontosítunk, hogy Istentől halljuk, meg tudjuk különböztetni azokat az üzeneteket, amelyeket a Szentlélek küld az elménkbe az imádság során. Hasznos lehet imanaplót vezetni, hogy feljegyezzük mindazt, amit Isten mond nekünk imádkozás után. Minél jobban odafigyelünk arra, hogy Isten válaszoljon az imáinkra, annál nagyobb bizalmat építhetünk, mert láthatjuk, hogy Isten valóban válaszol.
5. Várj nagy válaszokat a mi nagyszerű Istenünktől. Imádságaink kibővítésével is nagyobb bizalmat alakíthatunk ki imádságainkban. Ahelyett, hogy csak kis imákat imádkoznánk (olyan helyzetekért, amelyek megváltoztatásához nincs szükség sok segítségre Istentől), imádkozzunk nagy imákat (kérve Istent, hogy avatkozzon be a helyzetekbe, és tegye meg azt, amire csak ő képes). El tudjuk távolítani a korlátokat imáinkból, szem előtt tartva, hogy Isten „Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint” (Efézus 3:20). Kérjük meg Istent, hogy minden helyzetben, amelyet imádságban Isten elé tárunk, tegyen valami nagyobbat, mint amit mi magunk meg tudunk tenni. Merjünk nagy válaszokat kérni a mi nagy Istenünktől! Ahogy Jézus bátorít minket a Máté 7:7-ben: „„Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek”.
