Gondoltál már valaha Jézus szelídségére? Ézsaiás pontosan erről prófétált:
„Ez az én szolgám, akit támogatok, az én választottam, akiben gyönyörködöm. Lelkemmel ajándékoztam meg, törvényt hirdet a népeknek. Nem kiált, nem lármáz, és nem hallatja szavát az utcán. A megrepedt nádszálat nem töri össze, a füstölgő mécsest nem oltja el, igazán hirdeti a törvényt.”. (Ézsaiás 42:1-3)
Jézus tudja, hogy törékeny nádszálak vagyunk.
Észrevehetitek, hogy ez a szakasz két dolgot érint: először is a mi törékenységünket, másodszor pedig Megváltónk szelídségét. Valóban, mi vagyunk az ezekben a versekben említett „megrepedt nádszál”. Megrepesztett bennünket a bűn, amely meggyengíti minden képességünket. Olyanok vagyunk, mint az a magas, petyhüdt fűszál, amelyet ide-oda fúj a szél. A Szentírás gyakran hasonlítja helyzetünket egy virághoz, amely az egyik pillanatban virágzik, a másikban pedig elhalt.
Máshol a Szentírás úgy írja le gyenge állapotunkat, hogy „por” vagyunk (Zsolt 103:14). Ugyanebben a versben azonban a zsoltáros azt is elmondja, hogy Isten tudja, hogy gyengék, törékenyek és törékenyek vagyunk, ezért kedves és szelíd hozzánk. Ézsaiás ugyanezt mondja – mert bár megtört nádszál vagyunk, Jézus nem törik össze bennünket. Nem fog összetörni minket. Nem fog eltaposni minket.
Ő szelíd. Íme két módja annak, ahogyan Jézus szelídségével gondoskodik rólunk:
1. Jézus elviseli értünk a gyengeségeinket.
Hogyan mutatja meg Jézus ezt a szelídséget nekünk? Azzal, hogy ő maga is megtört értünk. Azzal, hogy összetörik helyettünk. Olyan törékenyek vagyunk, hogy soha nem remélhetjük, hogy elviseljük azt a kemény csapást, amelyet Isten igazságossága megkövetel, ezért Jézus vállalta helyettünk. Emiatt jól ismeri bűnös állapotunkat és azt, hogy mennyire rászorulunk. Ezért hív minket édesen, mondván: „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én megkönnyítlek titeket.” (Mt 11:28). Ő soha nem ad nekünk többet, mint amennyit el tudunk viselni. Mindig figyelembe veszi gyarlóságunkat, amikor kiosztja nekünk sorsunkat.
Gondoljatok ma Megváltótok nagy és jó szelídségére, barátaim. Ha úgy érzitek, hogy túlterheltek vagytok, emlékezzetek arra, hogy Jézus már levette rólatok a legsúlyosabb terhet – a bűnötöket.
2. Jézus helyreállít bennünket.
És most, hogy ezt megtette, folyamatosan – napról napra – megszentel benneteket és megerősít benneteket kegyelme által. Ő gyógyítja meg a zúzódásodat. Alkalmassá tesz téged a mennyországra. Ez a másik csodálatos dolog ebben a szakaszban, valami implicit, amit első pillantásra talán nem veszünk észre: Jézus még annál is többet tesz, hogy nem tör meg minket, hanem helyreállít. Ezek voltak a XVII-XVIII. század eleji lelkész, Matthew Henry (1662-1714) szavai a témában:
„Nem töri össze a megtört nádszálat, hanem megerősíti, hogy cédrussá váljon Istenünk udvarában. Nem oltja ki a gyengén égő kanócot, hanem lángra lobbantja.”
