Magától értetődik, hogy az emberi történelemben valaha élt legfontosabb ember Jézus Krisztus. Hozzá kell tennem azonban, hogy Jézus valószínűleg a valaha élt legvitatottabb személy is. Bárkit megkérdezhetsz, és szinte mindenkinek lesz véleménye arról, hogy ki Jézus, akár helyes, akár helytelen a véleménye. Amikor Jézusra gondolunk, el kell ismernünk, hogy nincs még egy olyan személy, aki szűztől született, aki Istennek vallotta magát, aki eljött, hogy meghaljon mások bűneiért, aki meghalt értük, majd feltámadt a halálból. Nincs senki a világtörténelemben, aki ezt tette volna. Ha ő nem jött volna el, és nem végezte volna el azt, amit harminchárom éves földi élete alatt tett, a világ más lenne, mint amilyennek mi ismerjük. Könnyű azt mondani, hogy Jézus megváltoztatta a világot, de menjünk egy lépéssel tovább, és határozzunk meg négy módot, ahogyan a világ drasztikusan megváltozott, amikor Jézus meghalt a bűneinkért.
1. Jézus megnyitotta az ajtót az Atyához.
“Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte lelkét. Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt.” – Márk 15:37-38
A legfontosabb dolog, amit Jézus tett, az az volt, hogy meghalt a bűneinkért, ami megnyitotta az ajtót az üdvösségünkhöz. Mielőtt Jézus meghalt volna a bűneinkért, az Atyával való kapcsolatunk megszakadt (vagy talán jobb lenne a hiányos szó). Ha emlékeztek, amikor Ádámot és Évát eltávolították a paradicsomból, egy angyalt helyeztek oda, amely elzárta a kertbe való bejutásukat. Még akkor is, amikor Isten létrehozta a templomot, a jelenlétéhez való hozzáférés csak a főpapnak volt megadva, és még az is csak évente egyszer történhetett meg. A világ drasztikusan megváltozott, amikor Jézus meghalt a bűneinkért, többek között azáltal, hogy hozzáférést adott nekünk az Atyához és Isten jelenlétéhez. Nemcsak hogy megközelíthetjük Istent, de bűntudat nélkül is közeledhetünk hozzá, mert bűneink Jézus miatt megtisztultak. Többé nem kell elbújnunk, mint Ádámnak, hanem Jézus áldozata miatt megállhatunk Isten jelenlétében.
“Testvérek, Krisztus véréért megvan tehát a reményünk, hogy beléphetünk a szentélybe. Ezt az élethez vezető új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. Főpapunk is van, akit az Isten a népe fölé rendelt. Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le.”. – Zsidókhoz írt levél 10:19-22
2. Jézus megnyitotta az ajtót a pogányok előtt, hogy beléphessenek a nyájba.
Amikor Isten elhívta Ábrahámot, ígéretet tett neki, amely szerint a föld minden népe áldott lesz általa (1Móz 12:3). Ez az ígéret Jézus Krisztus személyében beteljesedett, mert ő megnyitotta az ajtót a pogányok előtt, hogy bejöjjenek, ami végső soron mindvégig Isten terve volt. Az üdvösség nem egy nemzeten belül maradt, hanem az üdvösség minden nemzet számára elérhető volt. Ezért mondta Jézus a tanítványoknak, hogy menjenek el az egész világba ezzel az üzenettel, mert az mindenki számára elérhető volt. Ha elolvassuk az Apostolok Cselekedeteinek könyvét, láthatjuk, hogy nincs különbség zsidók és pogányok között; mindketten képesek voltak elnyerni az üdvösséget és a Szentlelket. Ez az egyik amiben a világunk megváltozott, amikor Jézus meghalt a bűneinkért az, hogy lehetővé tette, hogy az üdvösség minden ember számára eljöjjön mindenhol.
“Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává. Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lettek igazakká.” – Róma 5:18-19
3. Halálával fizetett a bűneinkért, és feltámadása megváltoztatta a világot.
Bár Jézus halála szükséges volt ahhoz, hogy megfizesse az árat a bűneinkért, az ő feltámadása az, ami arra kényszeríti az embereket, hogy foglalkozzanak az általa tett állításokkal. Még azt az érvet is felhoznám, hogy a világ nem azért változott meg, mert meghalt, hanem azért változott meg, mert feltámadt. Ha Jézus élt volna, meghalt volna és halott maradt volna, akkor olyan lett volna, mint minden más ember, aki előtte jött. Ő azonban nem maradt halott, ami őt mássá teszi, mint minden más személyt, aki előtte vagy utána jött. Pál mondta ezt a legjobban: “Ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a ti hitetek, még bűneitekben vagytok.” (1Kor 15:17). Mivel van feltámadás, ez mindenkit arra kényszerít, hogy foglalkozzon azzal, hogy ki is ez a Jézus valójában. Az, hogy hogyan válaszolsz erre a kérdésre, meghatározza nemcsak a földi életed hátralévő részét, hanem az örökkévalóságodat is.
4. Láthattuk Isten szeretetét a gyakorlatban.
Amikor Jézus eljött, a láthatatlan Isten fizikai megjelenítését adta nekünk (János 1:18). Olyanná tette a háromságos Isten igazságát, amit jobban megérthettünk. A másik dolog, amit szintén tett, az az volt, hogy fizikai megjelenítését adott annak, hogy Isten mennyire szeret minket. Talán ez a legnagyobb változás a világban, amikor Jézus meghalt a bűneinkért, mert láttuk Isten szeretetét a gyakorlatban. Jézus Isten irgalmát, Isten kegyelmét, Isten hatalmát, és ami a legfontosabb, Isten személyét képviselte. Isten testet öltött. Jézus áldozata előtt nem volt egyetlen olyan bizonyítéka sem Isten emberiség iránti szeretetének, amivel bizonyítani tudtuk volna, hogy Isten mennyire szeret minket. Igen, Isten fedezte a bűnöket, gondoskodott Izrael népéről, szabadulást hozott, és sok csodát tett a nevükben. Bármilyen nagyszerű is ez, nincs azonban nagyobb tett, mint Jézus halála, amely bizonyítja Isten szeretetét. Ezért van több értelme az ilyen szentírási szakaszoknak, ha figyelembe vesszük Jézus áldozatát a mi bűneinkért:
“Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk.”. – Róma 5:8
“Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, amelyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. Egykor mi is mindnyájan közöttük éltünk testünk kívánságaival, követtük a test és az érzékek hajlamait, és a harag fiai voltunk emberi természetünk szerint, éppen úgy, mint a többiek. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt – kegyelemből van üdvösségetek!” – Efézus 2:1-5
Záró gondolat.
Ha azt nézzük, hogy Jézus hogyan változtatta meg a világot, talán az átalakulás útja a legcsodálatosabb. Ő nem politikai forradalmat vezetett. Nem vezetett katonai hadjáratot, és nem hajszolta a tömegek hírnevét sem. Bár gyakran szólt a sokakhoz, soha nem szűnt meg törődni az eggyel. A változás, amit a világban láttunk, egyszerűen annak az eredménye, hogy Jézus egyszerre csak egy életet, egy szívet változtatott meg. Amilyen fontos, hogy emlékezzünk arra, hogy “Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (János 3:16), ugyanolyan fontos, hogy felismerjük, hogy Isten téged is úgy szeretett. Minden üdvösségélmény az egyén találkozása az igaz és élő Istennel. Soha ne felejtsük el a Krisztusban talált reményt, és ismerjük fel, hogy minden ember, akit látunk, olyan ember, akiért Jézus az életét adta. Ez a remény kétezer évvel ezelőtt kezdte megváltoztatni a világot, és azóta sem állt meg.
